Bábszínházasdi

mi van benne
BÁBSZÍNHÁZASDI

Tündér Lala – Vojtina Bábszínház Debrecen

Az inspirációt mindig az adott mese adja. A Tündér Lala előadás terveihez úgy kezdtem hozzá, hogy előzőleg már volt egy kialakult belső kép a fejemben a történetről, ami egyrészt az olvasmányélményhez, másrészt az egykori vojtinás Tündér Lala előadáshoz köthető.

Jó időnként kiszakadni, majd visszatérni a meleg fészekbe

Évadunk első bemutatója a szombathelyi Mesebolt Bábszínházzal koprodukcióban megvalósuló Tündér Lala című meseregény. Az előadás látványának tervezője CSORJÁN MELITTA erdélyi származású festőművész.

Milyen másfajta gondolkodást igényel egy bábelőadás tervezése a festészethez képest?
Önmagamat kell tudnom adni akármilyen alkotói folyamatról legyen szó. A bábszínház közegét nagyon magaménak érzem, talán mert soha nem nőttem fel igazán. A munkáimra is hatással van ez a szemlélet. Az ábrázolásmódomat olykor „naivként” jellemzik. Az első bábos tervezésem a kolozsvári Puck Bábszínházhoz köthető 2001-ben, miután az egyetemi diplomamunkám alapján felfigyelt rám az intézmény igazgatója. Azóta többször is volt szerencsém dolgozni különböző bábszínházakban, 2003-2005 között éppen a szombathelyi Mesebolt Bábszínházban, 2013-ban a miskolci Csodamalomban.
Mi jelenti számodra az inspirációt az alkotófolyamatban?
Az inspirációt mindig az adott mese adja. A Tündér Lala előadás terveihez úgy kezdtem hozzá, hogy előzőleg már volt egy kialakult belső kép a fejemben a történetről, ami egyrészt az olvasmányélményhez, másrészt az egykori vojtinás Tündér Lala előadáshoz köthető. (A Tündér Lala című mesét 2003-ban Jámbor József rendezésében mutatta be bábszínházunk. – szerk.)
A jelenlegi látvány viszont egy teljesen új kép a fejemben, ami most már nemcsak a fejemben létezik, hanem valóság. A díszletelemekre, amelyek óriás virágszirmokként jelennek meg a térben, színeket, formákat festettünk. Úgy érzem, hogy a mese hangulatán túl egy kicsit az én világomat is sikerült tükrözni velük.
A jelmeztervezés már komolyabb kihívást jelent számomra, nincs benne gyakorlatom, de éppen ezért nagyon izgalmas ezen dolgozni. Lenyűgöz, ahogy a lányok a varró műhelyben teszik a dolgukat, ahogy a megrajzolt vázlataim alapján fél óra elteltével már hozzák is az elkészített ruhadarabokat.
Melyik szereplő történetét érzed legközelebb magadhoz a mesében?
Írisz királynő története érint meg a leginkább. Én is anya vagyok. Olykor nekem is határozott és gyors döntéseket kell hoznom a gyerekeimmel kapcsolatban, úgy hogy mindeközben érzékenynek is kell tudnom maradni.
Azért örülök ennek a felkérésnek, mert egy kicsit kiszabadulok a hétköznapi, megszokott rutinból, ami egy másféléves kisgyerek mellett rám hárul. Bár imádom a gyerekem, és nagyon szeretek vele lenni, ez a munka most kizökkent a megszokott monotonitásból, és megerősít. Jó időnként kiszakadni, majd visszatérni a meleg fészekbe.
A festményeid részlet gazdag, szürreális világba invitálják a befogadót. A csodálkozástól a szorongó érzésig sokféle impulzust generálnak. Mennyire tudatos, vagy ösztönös ez a hatásmechanizmus működtetése alkotáskor?
Egyszer valaki megkérdezte, mennyire vagyok tisztában azzal, hogy amit épp festek, abból egy borzasztó hangulatú kép lesz. (nevet) Nem egészen így kezdek hozzá a munkához, de az mindenképpen tudatos, hogy mi az, amit meg akarok mutatni.
Fontosnak tartom, hogy azt, amit a világról gondolok, üzenetként át tudjam adni a képeimen keresztül. Több festményemen visszatérő szereplők például a koravén, felnőttes vonásokkal ábrázolt gyerekek, kisbabák. Ezzel arra a szülői magatartásra igyekszem felhívni a figyelmet, amely hatására a gyerekek ideje korán felnőtté válnak.
Ha pár lépés távolságból nézel a festményeidre, akkor mit látsz?
Azt, hogy jók. (nevet) Viccet félretéve, azt érzem, hogy még nem vagyok teljes egész, kevés a tudásom.
A festményeidről alkotott vélemények megegyeznek az alkotói szándékkal?
Igen, többnyire egybevág az, amit mondanak, és az, amit szándékomban áll kifejezni. Kevés olyan emberrel találkozom viszont, aki át is tudja érezni a festményeim mondanivalóját. Mondok egy példát. Festettem évekkel ezelőtt egy képet az első gyermekem születése után. A képen egy skizofrén nő két alakja látható, az egyik hosszú hajjal egy kisbabát tartva a kezében, a másik kopaszon. Sokakban iszonyatot szült a látvány, holott én egyáltalán nem ezt látom benne. Azt az érzelmi állapotot akartam kifejezni, amikor egy nő anyává válik. A kisfiam születése után két érzelmi síkot kellett megtanulnom összeegyeztetni: az anyaságot, és azt a földtől való öt méterre lebegést, amit nekem a festészet jelent. Nagy érvágásként éltem meg. Miközben igyekeztem megértő, érzékeny anya lenni, ott forrongott a személyiségemnek az a borzalmas, lázadó része is, amely nem tudott kijönni. Egy évig depressziós voltam miatta, amikor viszont megfestettem ezt a képet, szép lassan kiment belőlem minden ezzel kapcsolatos szorongásom, félelmem, épp ezért az életem egyik legfontosabb festményeként tekintek rá.
Csorján Melitta festőművész, vizuális nevelő 1978-ban Székelyhídon, Romániában született. Tanulmányait 2002-ben a Kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Akadémián végezte, ahol monumentális és szentképfestészetre   szakosodott. 2008-ban felvételt nyert a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének festő szakosztályába.

Díjai:
2000 Apáczai ösztöndíj három hónapos részképzésre-Budapesti Képzőművészeti Egyetem
2006 Tehetséges Debreceni Fiatalokért, egyéni ösztöndíj
2007 Debreceni Őszi Tárlat nívódíja
2010 Fresh Art fődíja
2013 NKA miniszteri ösztöndíj, három hónapos tanulmányút – Atelier des Portes Ouvertes – Rivoli 59, Párizs

Forrás: vojtinababszinhaz.hu

BÁBSZÍNHÁZASDI

Szikra Ferkó

Méhes György különleges, kalandos és csodálatos meseregényéből született meg a bábszínpadon is Szikra Ferkó, kinek alakját elsőszülött fiamról, Ákosról mintáztam.

A mese különlegesen változatos képi világot vetít elénk, hisz a főhős bejárja Hetedhétországot a világverő kardért, eljut a Föld alatti nép Birodalmába, amely az erdélyi híres sóbányák világát idézi, majd Szivárványország csodálatos helyszínére, ahol Vihar Királlyal találkozik, s beleszeret legkisebb lányába Fuvallatba. 
Nagy megpróbáltatások árán a világverő kardot is megszerzi s ezzel sikerül győzedelmeskednie Toportyán király hatalma fölött. Ezáltal a gonosz király által sanyargatott népet is megmenti. A mese végén persze elnyeri a csodaszép Fuvallat kezét is.
Az előadásban megjelenő alakok mind valósághűen ábrázolnak különböző karaktereket, de mellettük vannak elvont, szürreális lények is a mesében, amelyeket alternatív megoldásokkal készítettünk el, kihasználva a technika lehetőségeit is. Ilyenek például Viharkirály, Villám vitéz, Világ pásztora és Toportyán király öreganyja aki lóvá tud változni. Ugyanakkor a díszlet kialakításában is különböző technikai megoldásokat használtunk, mint például a légbefúvó vagy a projektor.
A bábelőadást Vranyecz Artúr rendezte aki a Debreceni Csokonai Színház művésze is.